„A magánszférán belül az emberi kapcsolatok, ezt nevezi Aquinói Szent Tamás iusticia commutativanak, az utóbbi években nálunk is drámai módon megromlottak. Érdemes követni Tamás gondolatmenetét az okok feltalálása érdekében. Az ő felfogása szerint a iusticia commutativa egy olyan rendszer része, melynek két másik eleme a iusticia distributiva, vagyis a hatalom és az egyén kapcsolata, valamint a iusticia regalis, az egyén viszonya a hatalomhoz. Ha ezt korunkra és környezetünkre vonatkoztatjuk, akkor a iusticia distributivat illetően nyilvánvaló a hatalom durván negatív szereplése épp a személy méltóságához nélkülözhetetlen szférák, az oktatás, az egészségügy, a kultúra ellehetetlenítésével. De nem kevésbé rossz a helyzet a iusticia regalis esetében, amely épp azt feltételezné, hogy az egyén a maga érdekeinek képviselőjét lássa a hatalom képviselőiben. 1989-ben néhány pillanatig úgy látszott, hogy a kettő, vagyis a mi és az ők találkozik. De a bizalom nem született meg, a szakadás megint éppoly mély, mint a későtotalitárius korban. Az egyén úgy érzi: ellenséggel áll szemben, más szóval feljogosítva érzi magát, hogy ne tartsa be a törvényességet a rablóként megjelenő hatalommal szemben.”
Idézet egy 1996-os nem publikált előadásomból.